Képmás

Nemrégiben valaki megkérdezte tőlem: "Szerinted én erkölcstelen életet élek?"
Mélyen megdöbbentem a kérdésen, mert már nagyon régóta nem foglalkoztat az erkölcs. Nem az az érdekes, hogy valaki erkölcsös-e vagy sem, hanem az, hogy amit tesz, érez stb. az boldog életre vezet-e a számára és a körülötte élők számára. Ha én úgy látom, hogy nem, akkor legfeljebb sajnálom, próbálok segíteni, megérteni, javasolni, vagy csak meghallgatni, de hog yaz egész erkölcsös-e? Kit érdekel? Az erkölcs kb. akkor szűnt meg számomra, amikor megismertem Jézust. Az erkölcsös életmód is csak egy szabályrendszer, Jézussal pedig nem szabályok, hanem totális szabadság van. Szabadság arra, hogy elvárásoktól és konvencióktól függetlenül szeressek másokat és magam is. Nem kell elvárások szerint viselkednem és éreznem. Vagyok aki vagyok, ezen úgysem tudok változtatni, csak Jézus. Ő meg jobban szeret annál, hogy így hagyjon, változtat minden percben - nekem csak hagyni kell. Ez is épp elég nehéz, mert még mindig megvan a szabad akaratom és bizony sokat ellenállok.

Erkölcs? Kit érdekel? Jézus sem azért jött, hogy ítélgesse az embereket. Ez megy nekünk embereknek magunknak is nagyon jól. Jézus azért jött, és van velünk, mert szeret bennünket. Fügetlenül attól, hogy az emberek mire tartanak bennünket és attól is, hogy magunk szerint jó kislányok/jó fiúk vagyunk. Úgy szeret, ahogy vagyunk. Na ez az, ami nekünk nem megy csak úgy magunktól. Viszont nagyon jó az, amikor Jézus szeret általam.

Akik erkölcsi tanítót látnak Jézusban, azok tévednek.

Jézus a saját korának valláserkölcsi rendjéhez képest mélységesen erkölcstelen volt. A házasságtörőt, akit az etikusok megköveztek, nem ítélte el. A szombatot, amit az etikusok aggályosan megtartottak, rendre megszegte. Bár ez iszonyú botrány volt, prostituáltak simogatták nyilvánosan. Fittyet hányva a szent hagyománynak, mosdatlan kézzel evett, s azzal ostorozta a vallásos középosztályt, hogy Isten akarata helyett emberi hagyományokat követnek. Így nevezték az etikusok: „parázna és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja”.

 (http://www.mindennapi.hu/cikk/vezer/jezus-nem-volt-erkolcsos/2011-04-08/2541)

A Margitszigeti nagyszálló Kondor Béla termének egyik falát Kondor Béla: Szent Margit legendája című 8 méteres falfestménye díszíti. A képet teljes egészében nem sikerült megnéznem, mert a közepét állandóan takarta a vetítővászon, de a job oldali harmadát lefotóztam, hogy el tudjátok képzelni a stílust. Ha a vetőtővászon mögé megyek, akkor a többi részét is láthatom. A festmény előtt van egy függöny, amivel igény szerint a képet el lehet takarni. Mivel a kép a teljes falat betölti, a függöny kb. fél métert eltakar belőle. Odamentem, hogy benézzek a függöny mögé, miközben ez a gondolat futott át rajtam: "miért akarom látni azt a fél métert, mikor a látható 8m sem tetszik? Valószínűleg a függöny mögötti sem fog." - "Igen, ez logikus"- válaszoltam magamnak - "tényleg nem tudom miért akarom megnézni, de megnézem. " És elhúztam a függönyt. Ezt találtam.